[SZ]erb [A]ntal [G]imnázium [O]n[L]ájn [D]iákújság

A Diáknap (4. szám - Iskolai élet - Anonymous)

A Diáknap megrendezését a 12.b nyerte meg.

(Ezúton is gratulálunk nekik!)

Az, hogy bíztunk bennük nem volt alaptalan, hiszen egy felejthetetlen nappal leptek meg minket.

Reggel, amikor beléptem az iskolába, tudtam, hogy valami más van a levegőben, mint amit érezni szoktam.

Aztán rájöttem, hogy ma ez nem egy iskola, hanem a Szerb Antal Hotel és Casino.

A pókerezéstől kezdve a finom ételeken (palacsinta és paprikás krumpli) át, egészen a sportolási lehetőségekig (röpi, foci, kidobó) minden volt, ami igazolta a 12.b mottóját, az  „Egy nap nyár!”-t.

Az előbb felsoroltakon kívül továbbá volt még lovaglás, Maradj talpon! játék és aranyos kutyák, akik okosságukat és rátermettségüket bizonyították egy különleges bemutató keretein belül.

Mindemellett finom koktélok is kaphatók voltak, amiket már a kampány alatt is megismertettek velünk.

Nagyon jól éreztem magam ezen a Diáknapon, de sajnos később feleszméltem, hogy még nem egész 2 és fél hónap van az igazi nyárig.

De nem baj, mert ez volt az „előnyár”!

Nagyon köszönöm a 12.b-nek, hogy megajándékozott egy ilyen jó nappal!!! 

Anonymous

Vissza a tartalomhoz

Beszámoló  a kárpátaljai útról  (4. szám - Iskolai élet - Kiss Luca 11.b)

Csütörtök reggel fél nyolckor az iskola előtt tizenhét diák várta a szüleivel, hogy a busz, ami Ukrajnába viszi őket, elinduljon. Nem sokat kellett álldogálnunk, negyed óra múlva már járt a motor, majd pár perc integetés után úton is voltunk Zsanett néni házához, ahol páran megehették a reggeli szendvicseket – a buszban nem igazán ehettünk –. Az út Nagytarcsától négy és fél óra volt a határig. Ez alatt megálltunk húsz percre egy pihenőnél a busz miatt, megnéztünk egy filmet, kicsit énekeltünk is, volt, aki zenét hallgatott, olvasott, beszélgetett. Jól szórakoztunk, és izgatottan vártuk, hogy átlépjük a határt, és végre megérkezzünk Mezővárira, megismerjük azokat az embereket, akik befogadnak minket négy napra. De a határnál fél órát álltunk. Csendben ültünk, titokban kekszet ettünk, aztán végre tovább mehettünk. Rövid utazás után megérkeztünk Beregszászra. Kiszálltunk, nyújtózkodtunk, ettünk, indultunk tovább, fél ötkor begördültünk Mezővárin egy kertbe, ahol vacsorát kaptunk, szétosztottak minket, majd együtt az aznapi utolsó kirándulásra indultunk, megnéztük a közeli gátat. Nyolc órakor már mindenki a saját lakhelyén volt és megismerkedtünk a vendéglátó családokkal, odaadtuk ajándékainkat.
A levegő eszméletlen tiszta volt. A kertben teheneket tartottak, lovat, disznót, kismalacot (az egyik megszagolta a kezem). Volt kutya, kismacskák, tyúkok. Termesztettek paprikát, paradicsomot, sárgarépát. Nyugalom, béke, jó levegő, amitől úgy aludtunk, mint a tej. Igazi felüdülés volt.
Másnap korán keltünk, reggeliztünk és indultunk Beregszászra, az ottani Művészeti Iskolába énekelni. Onnan átszaladtunk a piacra, majd indultunk Nagyszőlősre a Bartók Béla Zeneiskolába. A koncertünk kettőkor kezdődött. Rengeteg dalt énekeltünk, magyarul, olaszul, oroszul. Majd körbevezettek minket a városban. Miközben érdekes információkat tudtunk meg Bartók Béláról és Nagyszőlősről, észrevettük, hogy minden kertben szőlő van. Ezután haza indultunk, majd mikor hazaértünk ismét isteni finomat főztek a vendéglátónk és jóllakottan mindenki ment a szállására pihenni.
Szombaton ismét korán keltünk. Reggeli, majd indulás a Vereckei-hágóhoz, keresztül Munkácson, ahol távolról, de lefényképezhettük a várat. Rengeteget utaztunk, aztán találtunk egy szép tisztást, ahol kiszálltunk és kipakoltuk a szalonnát és kenyeret, amit meg akartunk sütni. Mindenki dolgozott. A lányok fát gyűjtöttek, majd törtek, a fiúk a nyársbotokat faragták, a buszsofőr pedig tüzet gyújtott. Ezzel egy közös, jó hangulatú szalonnasütés vette kezdetét a patak parton, a fűben. Miután végeztünk tovább indultunk a Vereckei-hágóhoz.
Már naplementekor értünk oda, de a látvány, ami fogadott minket, csodálatos volt. Egy házat sem láttunk, mindenhol csak a tiszta, zöld természet és az emlékmű. Elénekeltük a Himnuszt és egy magyar népdalt, majd rengeteg fénykép készítése után visszaindultunk Mezővárira, az utolsó éjszakánkra. Fáradtak voltunk, már a buszban sokan elaludtak. Pár óra alatt visszaértünk, kedves vendéglátóink pedig egy vacsorával vártak minket, amit bográcsban főztek búcsúképp. Hálából a finom ételtért elénekeltük repertoárunk nagy részét, így fejeztük be az utolsó estét.
Másnap is korán keltünk. Szomorkásan összepakoltuk ruháinkat, dolgainkat és elbúcsúztunk mindenkitől. Ismét négy órás út következett, beiktatva egy bevásárlást még Beregszászon és egy pihenőt már Magyarországon.
Én nagyon élveztem a kirándulást, de biztosan állíthatom társaim is így vannak ezzel. Köszönjük szépen a lehetőséget.
Mi is türelmetlenül és szeretettel várjuk már a cserediákokat, akiket vendégül láthatunk nem sokára.

Kiss Luca 11.b

Vissza a tartalomhoz

Farsang (4. szám - Iskolai élet - Várallyay Teodóra 7.a)

Fergeteges, változatos és a kedvencem!
Az idei farsang hihetetlenül jól sikerült. Némileg másképp került megrendezésre, mint az előző években, de - mivel nem volt összehasonlítási alapom - nekem nagyon tetszett.
Az események felkonferálására a mindenki által jól ismert Boti bácsit kérték fel, aki ezt a feladatot örömmel végre is hajtotta. A programokat a meglepetés indította, amelyben két 10.nyekes lányt láthattunk, akik a saját koreográfiájú táncukat adták elő.
Ezután következtek az osztályok által készített táncok.
A 11. nyekesek kezdtek magyar néptánccal. Utánuk a 7.b. vitt el minket a vadnyugatra, egy kis countryval. Őket a 7.a.-sok követték, akikkel visszautazhattunk az időben, egészen a 80-as évekig, ahol egy jót diszkózhattunk. Aztán a jövőbe léphettünk át, a 8.a.-sok által előadott robottánc segítségével. A robotokat a puskázásról, vagyis az órán való csalásról szóló film követte. A nem annyira lesésre, mint ijesztgetésre vágyó zombik következtek, akik fergeteges produkcióval kápráztatták el a közönséget. A sort ők zárták, hiszen ezután ült össze a zsűri, hogy megvitassa, ki az, aki kiérdemli a 2012. évi farsang első helyét. Eközben került sor a beöltözöttek felvonulására - ezúton is köszönjük annak a három bátor embernek ☺.
Eközben megszületett az eredmény…
… és az első helyezett a 7.a. lett, a 80-as évek diszkójával!!!
Nagyon gratulálunk nekik!
Az öröm vagy éppen a szomorúság kinyilvánítása után, elkezdődhetett a várva várt Diszkó. Jobbnál jobb zenék követték egymást a tornaterem sötétjében.
A Buli hangulata mindenkivel elfeledtette még azt is, ha esetleg rosszabb helyezést ért el, mint amire számított.
Ez volt életem eddigi legjobb farsangja! Remélem, ezzel más is így van. Én a jövő évben is ilyet szeretnék!

Várallyay Teodóra 7.a

Vissza a tartalomhoz

Kertvárosi Ifjúsági Önkormányzat (KIÖK) (4. szám - Iskolai élet - Lukács Márton 11. a)

Az első ciklus 2008-ban „KIFÖ” névvel alakult, a XVI. kerület általános iskoláiból 1-1, a középiskolákból 2-2 fővel. Azóta a harmadik választás közeleg (2012. május 3.), és sok sikeres rendezvényt tudhat maga mögött az első két ciklus, (Mikulás-buli, Black&White party, Témanapok, Biciklis-nap stb.) ám ezek mellett fontos megemlíteni azokat a beruházásokat, amelyeket önkormányzatunk indítványozott, pl. Havashalom-parki gördeszka pálya, Centenáriumi lakótelepi biciklis pálya, Ifjúsági klub stb.).
Jelenleg 18 fővel dolgozunk, és segítségünkre van még egy felnőtt segítő is (Dr. Friedné Rajki Ilona), aki tartja a kapcsolatot a XVI. kerületi Önkormányzattal.
A KIÖK legfontosabb célja, hogy a kerületben lakó és/vagy tanuló diákok igényei szerint programokat biztosítson a szabadidő kellemes eltöltésére.
A KIÖK működését tekintve teljesen olyan, mint egy „felnőtt” önkormányzat, a képviselőválasztás is hasonlóan zajlik, mint egy „rendes” választáson.

Amennyiben felkeltettük érdeklődésedet, keress fel minket: ifjusag16@gmail.com
Ha többet szeretnél rólunk tudni, látogasd meg honlapunkat: www.ifjúság16.hu
Várunk mindenkit 2012. május 3-án a KIÖK harmadik választásán.

Lukács Márton 11. a

Vissza a tartalomhoz

Nyolcvan nap alatt a Föld körül (4. szám - Ajánló - Anonymous)

Egy régi Jules Verne klasszikus!

Egy megunhatatlan, régi klasszikus!

Szerintem ezt a könyvet nem is kellene ajánlanom és bemutatnom, hiszen ezt a könyvet nemcsak, hogy mindenki ismeri, de az emberek túlnyomó része szereti is.

Verne regényei felejthetetlenek, hiszen olyan izgalmakat élhet át az olvasó, amelyeket - ki merem mondani – igazából nem élvezne annyira, mint így, hogy könyvek kopott lapjairól tárul elénk a nagybetűs Élmény.

Már a cím elárulja, hogy ez az egész egy nagy őrültség.
80 nap alatt a Föld körül?
Az 1800-as években?

A nagy fantáziával rendelkező író belevet minket a nagyvilágba és az egy pillanatra sem enyhülő szorítású kétely vasmarkaiba : vajon sikerül-e a lehetetlen ( ? ) vállalkozás .
Folytatás a könyvben...

Anonymous

Vissza a tartalomhoz

A Pi ünnepe 2012. (4. szám - Iskolai élet - Takáts Botond)

Szalad az idő. Egy év telt már el azóta, hogy 10.nyekes matekcsoportom megálmodta a híres konstans napjának megünneplését iskolánkban. Egy évvel ezelőtt szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nem mi találtuk ki, csupán meghonosítjuk ezt az ünnepet. Amerikában és mára már Európában, főleg természettudományos körökben igen népszerű e gyakran tréfás programokkal tarkított rendezvény megszervezése.

A csapat azóta kissé szétszóródott, de a magja töretlenül küzd a hagyományteremtésért. Egy hagyomány megteremtésével kapcsolatban érezzük ugyan, hogy a lényeg mindössze az évenkénti ismétlésben rejlik, ennek ellenére nem könnyű feladat. A programok, versenyek kitalálása, a kommunikáció, díjazás megszervezése külön energiákat igényel a szervezőktől. Ez a munka tavaly óta úgy struktúrálódott, hogy az ötleteket főleg a fiúk adták, a tényleges munkát jobbára a lányok végezték el. (Itt szeretnék köszönetet mondani minden ötletadónak, valamint Hajsó Fanninak és Bauer Krisztinának név szerint is.)

A történelem véletlenszerű egybeeséseinek áradatában 1848-as szabadságharcosaink úgy tűnik, nem számoltak még a pivel(!), mert akkor vártak volna egy pár hetet, hogy a 12 pontnak érvényt szerezzenek. Akinek még nem esett volna le, a pi számot idéző 03.14-es dátum éppen egy nappal előzi meg március 15-ét, amelyet hazánkban szokásosan megemlékezéssel ünneplünk. Eppen ezért a pi ünnepére a tavalyi évhez hasonlóan egy későbbi dátummal, a tavaszi hosszú hétvége után, 03.20-án került sor.

A programok közt a több helyszínen felállított kiállítás, az ehhez tartozó osztály kvíz, pite- és pizzasütő-, pi soroló verseny szerepelt. A pirosba öltözött, kör alakú kiegészítőkkel érkező diákoknak kis ajándékokkal kedveskedtünk.

A pi szám kísérleti meghatározására a nagyszünetben 69 diák szereplésével került sor. A pontosság növelése érdekében a 69 fős körből állítottunk át diákokat a kör belsejébe a 22 főből álló átmérőbe. Az eredmény így 69/22=3,136, amely kevesebb mint 6 ezreddel tér el a konstans elméleti értékétől.

A kvíz javításánál a 7. évfolyamos csapatok a területszámítási feladatban megkapták a maximális pontszámot, mivel még nem tanulták a vonatkozó képleteket. Az élmezőnyben igen szoros küzdelemben végül az alábbi sorrend alakult ki:

9.a (29 pont)
11.b (28 pont)
8.b (27 pont)

A legjobb képrejtvényt és verset itt láthatjátok és olvashatjátok. A képregény megfejtését a takats@szag.hu címre küldjétek!

A piteversenyt Gál Eszter a 7.a osztály diákja nyerte. A díjkiosztóra ünnepélyes keretek közt a verseny utáni első DÖK gyűlésen került sor.

Mindenkinek köszönjük a részvételt, reméljük, jövőre is találkozunk.

Takáts Botond

Vissza a tartalomhoz

Mézes Dorka (4. szám - Interjú - Szabó Anna Krisztina 11.a)

Dorka iskolánk tanulója volt, 2005-ben végzett a Szerb Antal Gimnáziumban. Tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen folytatta, ahol a Kommunikáció és médiatudományi szakon szervezeti kommunikátornak tanult, továbbá OKJ Protokoll ügyéntéző és rendezvény szervező szakot szerzett. De ez még nem minden: okleveles esküvőszervező és ma már vezető rehabilitációs kutyakiképző,továbbá az Országos állatvédőrség alapítvány kommunikációs vezetője.
Hogy hogyan lett belőle kutyaoktató?: Amikor első kutyáját, a gyönyörű golden retrievert: Rumli-t megvette, rengeteg problémája volt vele. Nagyon agresszív kutyának bizonyult (különösen más kutyákkal). Rumlit már két kutyaiskolából is elküldték, amikor Dorka a Cerberos-hoz fordult segítségért. Itt ugyanis csak olyan kutyákkal foglalkoznak, akiket más iskolából elküldtek és gazdáik már lassan ott tartanak, hogy elaltassák kutyájukat kezelhetetlenségük miatt. Fél év után egy kutyakiképző meglátta Dorkában a tehetséget ahhoz, hogy kutyaoktató legyen. S ő úgy döntött megpróbálkozik vele. Már 4. éve ő a viselkedésproblémás kutyák (agresszív, hiperaktív, kezelhetetlen) vezetőkiképzője.
Tanfolyamok az iskolában: - Kutyaóvoda: (3hónapostól az 1éves korú kutyákig) Kutya és gazdája közötti kapcsolat kiépítése a fő cél.
- Kezdő tanfolyam: Kutya megértse az ember a falkavezér, az irányító.
- Kistestű kutyák kezdő tanfolyama: Kistesű kutyákkal foglalkoznak (vezetőjük: Dorka)
- Középhaladó tanfolyam (kezdő tanfolyam után)
- Klubbos foglalkozás: Bemutató csoport tagjai.
- Szociális rehabilitációs foglalkozás: Nagyon problémás kutyák képzése.
- Frisbee oktatás: Ma már egyre népszerűbb az országban, már versenysportágként is űzhető.
- Erőnléti edzés: Kutyafitness túlsúlyos kutyák számára.
Minden tanfolyam 6 hetes. Jelenleg 12 kutyakiképző foglalkozik hétvégenként a több mint 300 kutya-gazda párossal a Cerberos Kutyaiskolában. Minden évben van nyári tábor minden érdeklődőnek, továbbá gyakran szerveznek kirándulásokat, bemutatókat, kiképzéseket is.
A kutyamentésről: Amikor érkezik egy bejelentés, hogy valaki egy megkínzott kutyát talált, Dorkáék máris ott vannak. A helyszínen megteszik a szükséges lépéseket a kutya védelméért (feljelentik a kutya bántalmazót, elviszik a kutyát stb.) A sérült állapotban lévő kutyának segítenek testi és lelki fájdalmain egyaránt. Legtöbb esetben a lelkileg sérült kutyák rettegnek az emberektől. Amikor a kutyák már felépülnek, segítenek nekik új gazdára találni. Az állatvédőrségnek több száz kiképzője és önkéntese van. Az önkéntesek rengeteget tesznek a négylábú kedvenceinkért: rendezvényeken segédkeznek, szórólapoznak, adományt gyűjtenek, külföldi kapcsolat kiépítésében segédkeznek.
Azóta Dorka már 3 mentett kutya gazdája.

Elérhetőségek: - Cerberos Kutyiskola :
Időpont: minden szombaton 9:30-tól 11 óráig
Helyszín: 1163 Budapest, Prohászka Ottokár u. 47.
Az edzések ára: 500.-/alkalom
Mindenféle korú, nemű, típusú, képzettségű kutyát várunk sok szeretettel!
További információ: +36 70 620 6580 vagy info@cerberoskutyaiskola.hu
A Kutyaiskola Frisbee csapatának csoportja. Információt, tippek, technikák, videók, versenyek...

- Állatvédőrség:
Állatkínzással, gondatlan állattartással kapcsolatos bejelentések fogadása:
bejelentes@cerberosegyesulet.hu
+36 70 636 62 30
www.allatvedorseg.hu

Szabó Anna Krisztina 11.a

Vissza a tartalomhoz

Szent Johanna Gimi (4. szám - Ajánló - Anonymous)

A Szent Johanna Gimi egy 8 részes Leiner Laura regény, melynek még csak 6 kötete jelent meg, de már így is elérte az országos sikert.

Míg el nem kezdtem olvasni, nem értettem, mi kelthette fel ennyire a mai, mindig interneten lógó tinédzserek érdeklődését.
De aztán rájöttem, hogy az írónő, a kötetenként minimum 400 oldalas könyv minden lapjára újabb és újabb izgalmas történeteket képes varázsolni.

A kalandok akkor kezdődnek el igazán, amikor Renit (a főszereplőt) felveszik a Szent Johanna Gimibe.
Ismerkedése egy kicsit nehezen indul meg a többiekkel, de biztosíthatlak titeket, hogy ha elkezditek olvasni, nemhogy nem tudjátok letenni a könyvet, de újra és újra éhes szemekkel pislogtok majd rá a tankönyvek lapjai fölül.
Amennyiben még most elkezditek olvasni az eddig megjelent 6 részt, akkor mire fél év múlva megjelenik a 7. kötet már a tömeggel együtt ronthattok a könyvesboltokra a kiadás napján.

Sok sikert, és egy jó tanács : olyan cipőt válasszatok a rohamra, amiért nem kár..

Anonymous

Vissza a tartalomhoz

Interjú Szombati Marianneval (4. szám - Interjú - Kocsis Gréta 11.nyek)

Az alábbi interjúban Szombati Marianneval (A XVI. Kerületi Sashalmi Tanoda testnevelő tanárával) olvashattok interjút, a XVI. kerület testnevelés munkaközösség vezetőjével, aki többek között azt is elárulja Nektek, hogy hol helyezkedik el iskolánk sportélete a többi iskola között és hogy van-e esély rá, hogy valakiből innen indulva híres sportoló váljon?

• Hogyan került kapcsolatba a sporttal? Hogy lett testnevelő tanár?

• Általánosban is és középiskolában is remek tanáraim voltak, általuk kerültem közel a sporthoz. Emellett versenyszerűen röplabdáztam 8 évig. Sajnos végül választanom kellett a sport és a tanulás között – a mai Szent István Gimnázium ugyanis elég keménynek bizonyult – és végül a tanulást választottam. Később jelentkeztem a tanítóképző főiskolára, fel is vettek, így testnevelés szakon folytattam a tanulmányaimat. Ez idő tájt azonban egy kicsit eltávolodtam a sporttól, az anyaság rejtelmeit élveztem. A „nem esik messze az alma fájától” mondás valóban igaz, ugyanis a gyerekeim szintén a mozgás szerelmesei, így ismét közel kerültem a sporthoz. A főiskolai tanulmányaim alatt már tanítottam a XVI. kerületi Sashalmi Tanodában. Először tanító néniként tevékenykedtem és mellette tanítottam testnevelést, majd elvégeztem a főiskolát, ezt követően pedig már csak testnevelést és gyógytestnevelést oktattam. Mindezek mellett én vagyok a kerületi testnevelés munkaközösség vezetője is.

• Ez mit foglal magában?

• A legtöbb sportrendezvényen ott kell lennem, amit a kerület szervez, tehát nemcsak azon, amin a mi iskolánk indul. Ha valamelyik tanárnak valami problémája adódna, ha nem tud ott lenni valamelyik sportrendezvényen vagy bármi egyéb ügyes-bajos dolga akadna, engem tud felhívni. Ezen kívül én vagyok az összekötő kapocs a kerületi testnevelés tanárok és az önkormányzat között, illetve én tartom a kapcsolatot a kerületi egyesületekkel is.

• Hogyan vélekedik a munkaközösségről?

• Állítom, hogy ez az egyik legjobban működő munkaközösség. Rendszeresen vannak bemutató óráink, értekezleteink. Mi már augusztusban elkezdjük a munkát, ennek eredményeképpen szeptemberben már megvan az egész éves „sportnaptárunk”. Ha valami nem működik rendesen, ha nem úgy sikerül egy verseny, ahogy azt elterveztük, megbeszéljük a problémákat és kijavítjuk azokat. Nagyon–nagyon jó napi kapcsolatunk van egymással. Én büszke vagyok a „mi kis gárdánkra”, ugyanis olyan tanárok alkotják ezt a csapatot, akik a szívüket-lelküket kiteszik a gyerekekért. Ezt az is mutatja, hogy Budapesten az „50 legsportosabb iskola” rangsorában 3 kerületi iskola is benne volt: a Sashalmi Tanoda, a Jókai, illetve a Szerb Antal. Ez nagyon nagy szó, beleszámítva azt, hogy egyik sem sport tagozatos iskola!

• Hol zajlanak az értekezletek, a bemutatóórák?

• Általában itt, a Sashalmiban. A bemutatóórák pedig, attól függ, hogy éppen melyik iskolában tartjuk őket. Ebben az évben kettő volt, egy a Táncsicsban (egy atlétika bemutató), egy pedig a Kölcseyben . De még nincs vége a sorozatnak, ugyanis lesz még egy bemutató az Erzsébetligeti Uszodában, méghozzá strandkézilabdából.

• Milyen szinten van a sportéletben a kerületünk Budapest többi kerületéhez képest?

• Én azt mondanám, hogy az egyik legmagasabban. Nem azért, mert hazabeszélek, hanem mert tavaly, mikor elvégeztem a TF-et, találkoztam kollégákkal az ország összes megyéjéből, városából, kerületéből. Míg ők átlagosan 2-5 sportrendezvényt tudhatnak a hátuk mögött évente, addig mi ebben az évben összesen 46 (!) rendezvényt számolhatunk. És akkor még nem beszélek a budapesti és országos döntőkről, ahol rendszeresen képviseljük a kerületünket, nem beszélek a csarnokavatókról, a megyei futóbajnokságokról, a budapesti döntőkről, amiket nálunk rendeznek… nagyon komoly sportélet van a XVI. kerületben, ezt bátran állíthatom.

• Melyek a legnépszerűbb sportok?

• Egyértelműen a kézilabda és a foci. Mind a kettőből van szabadtéri is és termi is. Ezen felül az atlétika feltörekvő ágban van, és a futás is kezd népszerűvé válni.

• Milyen sportolási lehetőségek vannak a kerületben?

• Itt szinte mindent ki lehet próbálni, amihez az embernek kedve van, a vívástól kezdve a birkózáson át a súlyemelésig bezárólag. Nagyon gazdag a kerületünk sportolási lehetőségek tekintetében.

• A tanárnő milyen sportokat kedvel?

• Mindenfélét, különösen az úszást, a biciklizést – megjegyzem, biciklivel is jöttem (itt hevesen bólogatok, hogy én is, és titokban örülök, amiért az időhiány miatt a biciklit választottam…), a röplabdát, a pingpongot, és szeretek kirándulni is.

• A tanodán kívül tanított máshol is?

• A fő munkahelyem 24 éve a Sashalmi, de emellett az ELTE-n is dolgoztam szakvezető tanárként.

• Mennyi esélye van annak, aki innen a kerületből elindulva akar sportkarriert csinálni?

• Azt hiszem, erre a kérdésre elég pár példával válaszolnom: itt van rögtön Kiss Dániel Európa-és világbajnoki helyezett gátfutó; Gyürkés Viktória futó, valamint Tomori Zsuzsanna kézilabdázó. Ők mind a XVI. kerületből indultak. Emellett kitűnnek még az atlétáink az IKARUS-ból illetve a tornászaink a Kölcsey Ferenc Általános Iskolából. Meg kell említenünk még a pingpong szakosztályt a Táncsicsból illetve a sakkosainkat a Sashalmi Tanodából is. Az ő nevüket országosan is jegyzik.

• Mit lehetne még tenni a fejlődés érdekében?

• Azt gondolom, hogy nem panaszkodhatunk: jelenleg jól működik minden, reméljük, ez így is marad és további szép eredményekkel gazdagíthatjuk lakhelyünket.

Köszönöm az interjút!

Kocsis Gréta 11.nyek

Vissza a tartalomhoz

Variációk a témahétre I. (4. szám - Iskolai élet - Balog Laura 8.a)

A témahét először furcsa gondolatokat ébresztett bennem. Nem igazán értettem, mi célt szolgál, vagy hogy miért pont mi kaptuk meg.
Első évem lévén, mint minden más újdonságot, ezt is nagy érdeklődéssel vártam. Aztán egy hét pontosítás, tervezgetés és előkészületi munka után elkezdődött. Mint mindenki, én is kivettem a részem a dologból, és a kezdetben bizonytalan tervekből szilárd, kézzel fogható munkák születtek. Teltek-múltak a napok, sok remek órán vehettünk részt. Extrémebb volt ez a hét, mint gondoltam. Különlegesnek éreztem, talán ezért is tetszett annyira, jártunk a Nemzeti Galériában is, ahol még kézzel foghatóbbá vált az óra, képekkel, festményekkel és szobrokkal. Minden nap az adott kornak megfelelően öltöztettünk be két bábut, más volt mint az átlagos, szürke hetek. Volt mindenféle, tablók, diavetítések, kisfilmek és beszélgetések egyaránt. Színes élményekkel teli hét volt ez, de mindezért cserébe persze kemény munka kellett.
Emlékszem, mikor egy ókori jelmezbe öltöztetett bábut vittünk órára egy felsőbb éves ezt mondta: „Nézd csak, a kicsiknek most van a témahét!” Ebből is tudtam, ez a hét sokkal különlegesebb, hiszen mások is beszélnek róla. Nekem személy szerint nagyon tetszett.

Balog Laura 8.a

Vissza a tartalomhoz

Variációk a témahétre II. (4. szám - Iskolai élet - Furulyás Anna 8.a)

Már a témahét előtt is sokat dolgoztunk, előkészítettük ki mit csinál, melyik napon, ki fog fotózni, ki hozza be a ruhákat, stb. Amikor hétfőn elkezdődött, nagyon izgalmasak voltak az órák. Különösen az irodalommal egybekötött töri vetélkedő.
A hét délutánjai tablókészítéssel, prezentációk kitalálásával és a közös munkával teltek. Ami ebben különösen jó volt, hogy olyan osztálytársakkal is együtt dolgoztunk, akikkel egyébként nem szoktunk olyan sokat együtt lenni.
Minden reggel bementünk felöltöztettük a próbababákat (némelyik elég viccesre sikerült), fotókat csináltunk. Az órákon többnyire tablós, vagy vetítős kiselőadások voltak, amik nagyon jól sikerültek. Voltak gyakorlati órák is pl.: kémián és fizikán. Sok órán rendeztünk vetélkedőket, amiket imádtam, mert mindig izgalmasak voltak. Viccesen hangozhat, de jó volt tanárt játszani, előadásokat, feladatokat csinálni. A végén az összes témahetes dologból (tablókból, ruhákból) egy kiállítást rendeztünk a Batthyány Ilona terem (Díszterem) előtt. Kedvenceim a tesi órák voltak, mikor a középkor jegyében egymást vittük a hátunkon, nagyon sokat nevettünk. Összességében nem volt kis munka, viszont nagyon izgalmasan telt és jól szórakoztunk. A végén még azzal is elviccelődtünk: „Mi lenne, ha mi csinálnánk jövőre is?”

Furulyás Anna 8.a

Vissza a tartalomhoz

Kárpátaljai cserediákút (4. szám - Iskolai élet - Anonymous)

Iskolánk nagy örömére idén ellátogattak hozzánk a határon túli barátaink, akiknél tavaly októberben a Primavera Kamarakórus vendégeskedett. A kicsikből és nagyokból álló csoport március 28-án, szerdán érkezett meg iskolánkba, ahol egy rövid eligazítás, egy kis kavalkád és hosszú ismerkedés után mindenki hazament a kis vendégével együtt. A szabad délutánt mindenki máshogy töltötte; beszélgettek, sétálgattak a városban, fagyiztak, vagy csak kipihenték a 6 órás vonatút fáradalmait. Akárhogy is, másnap frissen és üdén érkezett meg mindenki a megbeszélt időben az iskolába, ahol némi egyeztetés és megbeszélés után elindultak a városba Nyikos Katalin tanárnővel és Zsanett nénivel.
Kaptak egy kis ízelítőt Budapestből; látták a Duna partot, megnézték a főbb nevezetességeket, ellátogattak a Budai Várba és idegenvezetéssel bemehettek a Parlamentbe is. A tervezett programok után az állatkedvelők leszakadtak a csoporttól és elmentek az állatkertbe, ahol eltöltöttek néhány igen kellemes órát. Miután visszaérkeztek az iskolába, a diákok újra felkerekedtek és diákszemmel felfedezték a várost; voltak, akik az Árkádot látogatták meg, vagy a Vörösmarty téren levő boltokat, vagy bármelyik másik nagy bevásárló áruházunkat. Másnap hasonló lelkesedéssel, bár kicsit fáradtabban, mindenk útra kész volt. Miután reggel az első órára együtt mentünk a vendégünkkel, tapasztalatszerzés céljából, a csoport néhány kísérő diákkal felkerekedett és ellátogatott a Gödöllőre, a Sissy kastélyba – szintén idegenvezetéssel. A kis csoport ezt is nagyon élvezte, későbbi elmondásaik szerint a kastély gyönyörű volt és nem egy lány vett magának ott valamilyen szuvenírt. Aznapra még volt egy másik program, pontosabban egy fellépés, ahol a vendégek és fogadóik együtt mutathatták be tehetségüket egy kisebb koncert alkalmával. Habár nem volt ott az egész kórus, így is felejthetetlen élményt nyújtottak az éneklésükkel, mely olyan tiszta, őszinte és varázslatos volt, hogy még a mi kamaránk is irigykedhetett rájuk. Hallhattunk ukrán és magyar népdalokat szólóban és kórusban is, melyek mind-mind fantasztikus élményt nyújtottak. A koncert után következett az elmaradhatatlan csoportkép, melyet a szokásos délutáni szabadprogram követett. Az utolsó délutánjukra mindenki más programot szervezett, bár a csoport nem kis része fedezte fel az Árkádot és vásárolt be rendesen. Így péntek este nagy bevásárló zacskókkal, fáradtan, boldog mosollyal és szomorúan érkeztek haza, mivel az volt az utolsó napunk együtt. Még volt idő egy kis utolsón beszélgetésre este, e-mail és telefonszámcserére, majd egy kiadós alvás után eljött a szombat, az utolsó nap. Vegyes érzésekkel érkezett meg mindenki a pályaudvarra korán reggel, örültek is, hogy hazamennek, de szomorúak is voltak, amiért itt kell hagyniuk újdonsült barátjukat, Budapestet és egész Magyarországot. Végül hosszan tartó búcsúzkodás, integetés és ölelkezés után elindult a vonat és mindenki hazatért új tapasztalatokkal és talán életre szóló barátságokkal. Másnap reggel már jöttek is a szülők köszönőleveleik és meghívásaik az egész családra vonatkozóan, aminek mindenki nagyon örült, és reméljük, hogy lesz is rá módunk a közeljövőben.
A négy nap nagyon rövid volt, de értékes, mindenki új ismeretekkel gazdagodott, néhányan még egy kicsit ukránul is kezdtek tanulni, és egyre többet kezdtünk el tudni a határon túl élő magyar barátainkról. Volt ugyan némi nyelvnehézség, de nagyrészt megértettük egymást és sikerült mindent megoldanunk. Reméljük, ők is jól érezték magukat, ahogyan mi, és visszajönnek majd még hozzánk!

Anonymous

Vissza a tartalomhoz

Sajben Marci (4. szám - Interjú - Anonymous)

Sajben Marci az első nyelvi előkészítő osztályban, 2004 és 2009 között volt a Szerb Antal Gimnázium tanulója.
Aktív tagja volt a diákönkormányzatnak, egy évig volt DÖK-elnök,
elnöksége alatt éledt újjá a 24 órás foci, a foci házibajnokság.

2012. februárjában hívott meg egy általa szervezett tanfolyamra, a Grassroots képzésre. A képzésre olyan fiatalok jártak, akik a labdarúgás nem profi, hanem a tömegsport változata iránt érdeklődtek.
Az előadások megtartására olyan ismert, neves embereket sikerült felkérni, mint pl.: Várkonyi Attila (TV-s személyiség), Kassai Viktor (2011-ben az év játékvezetője), Kiss László (magyar női válogatott edzője, többszörös magyar válogatott), Dr. Bienerth Gusztáv (FIFA jogi bizottságának tagja), Szabó László (MLSZ Marketing és Média bizottságának tagja, a Foci Fesztivál főszervezője).
Marcit, erről a képzésről, illetve a gimis évekről kérdezem.

- Először szeretnék gratulálni, hogy ezt a képzést „összehoztad”, megszervezted. Mielőtt a Grassrootsról kérdeznélek, kérlek mesélj magadról azoknak a diákoknak, akik még nem ismerhetnek. Miért a Szerb Antal Gimnáziumot választottad, hogy érezted magad a Gimiben?
- Ha jól emlékszem, már hetedikes koromban elhatároztam, hogy itt szeretnék tanulni ettől semmi sem tántorított el, persze az iskola hírneve és a gyönyörű kert is fontos tényező volt még tizennégy éves fejjel:) (édesapám is a Szerbbe járt, Vasvári tanárnő osztálytársa volt). Úgy gondolom nagyon szép éveket tölthettem el a suliban, számtalan barátot szereztem, és még jelenleg is járnak olyanok az iskolába, akikkel kiváló kapcsolatot ápolok!

- Mik a legemlékezetesebb pillanatok számodra a gimiről?

- Kiemelni nagyon nehéz lenne akármit is, de ha muszáj, akkor inkább a sport és a szabadidős programok voltak a legemlékezetesebbek számomra. Szívesen gondolok vissza a 24 órás focira, a gólyatáborokra ahol már öregdiákként vettem rész, a sporttáborokra, kézi meccsekre, melyeket Iván Bá csapatában játszottam, és a ballagásra gondolok vissza legszívesebben!
Középiskolában Szepesi Tanár Úr töri, illetve Lehoczky Tanár Úr föci óráit szerettem a legjobban, így csak az volt a kérdés, hogy melyik tantárgy irányába orientálódjam.

- Végül melyik tantárgy (tanár úr) győzött? Hol folytatod a tanulmányaid, mik a jövőbeni terveid?
- Jelenleg az ELTE harmadéves földrajz szakos hallgatója vagyok, terület és település fejlesztő szakirányon. Rövid távú terveim között szerepel a futsal edzői diploma megszerzése, illetve az, hogy jelentkezzem az ELTE-re sportszervező szakra is, mivel ez áll a szívemhez a legközelebb.
- Szerettél DÖK-elnök lenni?
- Köntös Andi néni gondolt először arra, hogy kipróbáljam magam DÖK elnökként, amiért még mindig nagyon hálás vagyok neki. Én úgy gondolom, hogy egy eredményes évet zárhattunk abban az évben Szepesi Tanár úrral és a képviselőkkel közösen, de sajnos a sors úgy hozta, hogy csak egy évig tölthettem be ezt a tisztséget.
- A 24 órás fociról mi a véleményed?
- Mivel én rajongok ezért a sportért, így nem volt kérdés, hogy újraélesszem ezt az elfelejtett programot a Szerbben, DÖK elnökségem alatt. Lehet, hogy kicsit hazabeszélek, de szerintem az egyik legkedveltebb iskolai programmá nőtte ki magát, ezért sajnálom azt, hogy jelenleg csak 12 órás focit rendezhetünk. Külön öröm számomra, hogy a jelenlegi 10-es lányok, 7-es koruk óta részt vesznek ezen a rendezvényen!
Ha lehet, ez úton szeretném megköszönni Horváth Bálintnak (2011-ben elballagott 13. nyek), Balogh Bencének (11.c), Falusi Bálintnak (10. a), Németh Gyurinak (2011-ben elballagott 12. a), és Hegyi Tamásnak (2011-ben elballagott 13. nyek), a segítségét, akik évek óta tevékenyen részt vesznek/részt vettek a program szervezésében és lebonyolításában is.

- 2007-ben az iskolai lány csapat a budapesti terem labdarúgó bajnokságon IV. helyet ért el. A lányok felkészítésében is segítettél. Mi a véleményed a női fociról?
- Ezt kicsit túlzásnak érzem, inkább mondjuk azt, hogy próbáltam segíteni!
A női focival ez év szeptemberig nem volt semmilyen kapcsolatom. Szeptemberben megkeresett egy ELTE-s női csapat, aminek jelenleg is az edzője vagyok. Nagyon megszerettem őket, és jelenleg az NB2-es futsal bajnokságba való nevezést fontolgatjuk.

- Tudom, hogy te mindig is szerettél focizni, mióta tart ez a szerelem? Hol focizol most?
- Elég későn 14 évesen lettem először igazolt játékos Kistarcsán, de 3-4 év alatt sikerült rájönnöm, hogy a nagypálya nem az én világom… ekkor ismerkedtem meg a futsallal, amibe rögtön beleszerettem. Három szép évet töltöttem el Csömörön, másfél éve pedig a Vasas Futsal csapatában játszom.

- Hogy kerültél kapcsolatba a Grassroots programmal? Hogy lettél te a főszervezője, ennek a tanfolyamnak?

- Tavaly egy nemzetközi torna után, vettem részt a képzők képzésén az MLSZ-ben. Tulajdonképpen itt ismerkedtem meg a program lényegével, addig nem sok fogalmam volt nekem sem az egészről. Mivel az ELTE-n sportösztöndíjas vagyok, és a legfőbb feladatom a különböző focis rendezvények lebonyolítása, így engem kértek meg, hogy szervezzem meg az egyetemre ezt a képzéssorozatot, aminek első turnusa kiválóan sikerült.

- Tervezel még ilyen képzéseket? Kiket vártok ide?
- A célközönség egyértelműen az egyetemista korosztály, de úgy állapodtunk meg az MLSZ-szel, hogy néhány középiskolából - akikkel jó kapcsolatot ápolunk -, jöhetnek 18 év feletti diákok is. Így jöhetnek a Szerb Antal Gimnázium diákjai is, akik elmúltak tizennyolc évesek.

- Hogyan sikerült az előadókat felkérned, és kapcsolatba lépned velük?
- A fő irányvonal az volt, hogy olyan előadókat hívjunk, akik szakmájuk nagyjai közé tartoznak Magyarországon. Így esett a választásunk az ELTE Pedagógia és Pszichológia karán tanító tanárokra és az MLSZ szakembereire. Az előadóinkkal hosszas egyeztetés után sikerült megállapodnunk, viszont nagy köszönettel tartozunk nekik, mivel beszorították a rendezvényünket a szűkös időrendjükbe.

- Mit üzensz régi iskoládnak, iskoládba?
- Tanuljanak és sportoljanak sokat, hogy tovább öregbítsék iskolánk hírnevét minden téren!

Nagyon köszönöm, hogy időt szakítottál ránk, gratulálok a sportban elért sikereidhez és további sikereket kívánunk Marci!

Anonymous

Vissza a tartalomhoz

Tükröm, tükröm! (4. szám - Ajánló - Várallyay Teodóra 7.a)

Ez egy elég modern Hófehérke-mese - ami talán már túl modern.

A főbb motívumokat,csakúgy mint amilyen a 7 törpe, a csók , illetőleg az alma megtartották, azonban az alaptörténet teljesen más.

Hogy is néz ki?
Tehát van egy király, akinek a lánya Hófehérke. Eddig jó.
De meghal a felesége, ezért új asszonyt hoz a házhoz. Még ez is jó.
Nemsokára el kell mennie, hogy megvédje országát.

De nem tér vissza… Nos igen, körülbelül innen kezdődnek a homlokráncolós részek..
…eltelik 10 év…
…Hófehérke megnő…
…és a gonosz mostoha uralkodik.

De hogy ez hogyan folytatódik azt nem árulom el, a többit megtudhatjátok a mozikból.
Jó szórakozást!

Várallyay Teodóra 7.a

Vissza a tartalomhoz

Sétálgatok, zöld fűben lépkedek (4. szám - Diáktoll - Gál Eszter 7.a)

Hó után ez olyan, mint gyász után az ünnep,
Mellettem az ágon madarak csipognak.
Én meg csak sétálok, s körülöttem élet van.
Recseg mint egy korallzátonyon
De az a tengerben van ez meg csak egy ágon.
Virágok nyílnak a kertben,
És róluk a lelkes méhecskék mézet gyűjtenek be.
Tavasszal nyílik az ibolya
Az a pici virágocska
Melynek illata bejárja a kertet
S mit körbevesz a szeretet.
A tájon pezseg az élet
S mi nekünk csak egy faág
Nekik az egész világ.

Gál Eszter 7.a

Vissza a tartalomhoz

Tavasz (4. szám - Diáktoll - Horváth Csilla 11.nyek)

A Tavasz beköszöntével minden kivirul,
A természet kizöldül, virágba borul.
Újjá éled mező s rét népe,
Mint éji világ csillagképe.

Ha eljő a Tavasz, akár a vándormadarak,
Szállnak tova a baljós alantak.
Virul a világ, akár a Nap fénye,
Beteljesül minden ember kénye.

Ha eljő a Tavasz, szívek húrja zeng,
A párok dala szelek szárnyán leng.
Boldogságot lel idős s fiatal,
Kiknek életét ismeri Szerb Antal.

Horváth Csilla 11.nyek

Vissza a tartalomhoz

Tavasz (4. szám - Diáktoll - Flesch Tünde 7 a)

Fut a tél, s már messze jár,
Zölddé vált a havas táj.
Nincs több jégcsap, se hópihe,
Zöldell a dombok teteje.

A fák ágain rügy fakad,
S dalolnak a madarak.
Azt dalolják, tavasz jő,
Lába nyomán virág nő.

Két kezével int egyet,
Felkelti az erdőket.
Jó kedvében fölnevet,
Előhívja a lepkéket.

A levegőbe fúj egyet,
Feltámasztja a szelet,
Táncra perdül, s énekel,
A természet vele ünnepel.

Flesch Tünde 7 a

Vissza a tartalomhoz